Főoldal
Oktatók
Kurzusok
Aktuális
Kiadványaink
Támogatók
Linkcentrum
Kapcsolat
 
 
 
 
www.hae.hu
www.bphm.hu
www.ppk.elte.hu
Kurzusaink

Összehasonlító genocídium- és konfliktuselemzés

A kurzus meghirdetésével egy, a nemzetközi tudományos életben évtizedes múltra visszatekintő, ám hazánkban lényegében ismeretlen diszciplínát, az összehasonlító genocídium- és konfliktustörténetet vezettük be a magyar felsőoktatásba. A kurzus témája a fontosabb etnikai és vallási konfliktusok és a genocídiumok összehasonlító elemzése az ókortól napjainkig (ókori birodalmak, antiszemita pogromok, vallásháborúk, indiánháborúk, örmény népirtás, náci eutanázia, Gulag, holokauszt, Kambodzsa, Ruanda, stb.). Célja az általános jellemzők és az unikalitások kiemelése, az eltérő interpretációk ismertetése, elemzése.  

Holokauszt Európában és Magyarországon

A kurzus célja, hogy bemutassa az európai és a magyar holokauszt történetét, előzményeit, lefolyását és következményeit. Ismerteti a holokauszthoz vezető politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokat és az egyes fázisokat (diszkrimináció, kifosztás, elüldözés, gettósítás, megsemmisítés). A holokauszthoz vezető út áttekintése után az egyes országokat, földrajzi-politikai egységeket sorra véve elemzi a regionális eseménysorokat, eltéréseket és azonosságokat. A kurzus kiemelten foglalkozik a magyarországi holokauszt témakörével.  

Bürokraták, tömeggyilkosok, áldozatok, embermentők

A szeminárium tematikus láncra fűzött portrésorozaton keresztül mutatja be a holokauszt történetének egyes szereplőit. Az elemzések fókuszában mindig az egyén, az individuum áll, legyen szó a zsidók százezreinek kiirtását íróasztala mögül irányító hivatalnokról, százakat a saját kezével lemészároló SS-tagról, a halálra szánt közösséget irányító zsidó vezetőről, vagy az üldözöttekért az életét is kockáztató embermentőről. A holokauszt során döntő szerepet játszó személyekről (például Adolf Hitler, Heinrich Himmler, Reinhard Heydrich, stb.) éppúgy szó esik, mint az üldöztetést elszenvedő áldozatokról (például Mordechai Anielewicz), és a népirtással szemben fellépő embermentőkről (például Raoul Wallenberg). A szereplők életrajzát, tevékenységük történeti, szociológiai kontextusát áttekintve a kurzus a személyes motivációkat, az egyéni választásokat, döntéseket elemzi.    

Gettók és táborok

A kurzus a holokauszt végrehajtásának két alapvető instrumentumával, a gettókkal és a táborokkal foglalkozik. Az elemzés az általános meghatározás felől halad a konkrét helyszínek bemutatása felé, azaz a „gettó” és a „tábor” fogalmának, fő- és altípusainak definíciója után a népirtás egyes állomásait és főbb létesítményeit (például lodzi, varsói, budapesti gettó, Dachau, Auschwitz, Treblinka, Sobibor, Theresienstadt, stb.) veszi sorra. Az elemzés és bemutatás nem elégszik meg az absztrakt, történettudományos megközelítéssel, hiszen a kurzus során a diákokat túlélő-interjúk, játékfilmrészletek és eredeti felvételek segítik a gettók és táborok világának, borzalmainak megismerésében. A szeminárium felvillantja az egyes táborok parancsnokainak portréját is, és foglalkozik a lágerek fogolytársadalmának törvényeivel, csoportdinamikájával is.  

Vitatott jelenségek és problémák a holokauszt történetéből

A kurzus olyan témákkal, jelenségekkel foglalkozik, amelyek mind a holokauszt-kutatásban, mind a holokauszt történetét körülvevő közéleti-kulturális közbeszédben vitás, kényes, számos kérdést felvető problémáknak számítanak. Hány áldozata volt a holokausztnak? Unikálisnak tekinthető-e a holokauszt? Mennyire kollaboráltak az egyes államok hatóságai a nácikkal? Milyen felelősség terheli – ha terheli – a különböző országok polgári lakosságát a zsidóság tragédiájáért? Mit tettek a zsidó vezetők a holokauszt alatt, tekinthetők-e a kollaboránsoknak? Ellenálltak-e a zsidók az elpusztításukra törő náciknak és csatlósaiknak? Ha igen, milyen formában? Ha nem, miért nem? Mi volt a túlélés ára? A szeminárium a felvetett problémákat körültekintően, az ellentmondásokat nem elfedve, hanem feltárva igyekszik választ adni a kérdésekre.    

A holokauszt irodalmi reprezentációja

A szeminárium olyan műveket dolgoz fel, amelyek több oldalról reprezentálják a holokauszt történetét, illetve amelyek szemléletének különbözősége és tágassága biztosítja a megközelítések és látásmódok sokoldalúságát. Van a művek között dokumentum-típusú mű, mind napló (Anne Frank), mind visszaemlékezés (Primo Levi, Szép Ernő) a legtöbbjük azonban fikciós alkotás: regény (Kertész Imre, Jorge Semprun, Elie Wiesel), novella (Wander, Borowski) vagy lírai alkotás (Pilinszky, Radnóti, Székely). A feldolgozás a konkrét tapasztalatok és élmények rögzítésétől halad az értelmezési lehetőségek felé.   

A holokauszt oktatásának módszertana

A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a holokausztoktatás történetével, főbb módszertani szempontjaival és ajánlásaival, meghívott előadók pedig bemutatnak egy-egy létező magyarországi programot (Haver Alapítvány, Holokauszt Emlékközpont, Lauder Iskola). A kurzus végén a hallgatók megterveznek egy-egy hosszabb-rövidebb holokausztoktatási programot az órán megismert és feldolgozott, külföldi és hazai minták alapján. 

A holokauszt szociálpszichológiai megközelítése

A kurzus tárgyalja a csoportközi konfliktusra vonatkozó szociálpszichológiai elméleteket (Glick és Fiske modellje a csoportok közötti strukturális viszonyok és a sztereotípia-tartalom összefüggéséről), a háború, népirtás és terrorizmus társadalompszichológia okait (bűnbakelméletek, szisztematikus frusztráció és kollektív válasz, ideológiák szerepe a csoportközi erőszakban) és az erőszak igazolásának pszichológiáját (kognitív disszonancia elmélet, konformitás és a pluralizmus ignoranciája, Milgram és Zimbardo kísérletei). Ezen kívül elemzi az elszenvedett trauma pszichológiai következményeivel, a poszttraumás stressz zavar gyógyításával és az embermentők személyiségével foglalkozó kutatásokat. A 2006-2007-es tanév tavaszi félévében a csoport megnézte a Raoul Wallenberg életéről szóló kiállítást (Centrális Geléria), és feldolgozta “A mások élete” című filmet.  

Antiszemitizmus, holokauszt a filmművészetben

A kurzus keresztmetszetet ad az antiszemitizmus és a holokauszt filmvásznon megjelenített interpretációiról. A szeminárium során a hallgatók éppúgy láthatnak náci propagandafilmeket (például az Akarat diadala, Jud Süss), mint a holokauszt dokumentumfilmes feldolgozásának legjelentősebb alkotásait (például Soah), korabeli amatőr családi felvételekből összeállított filmet (Örvény) vagy játékfilmet (Hetedik szoba). A filmek megtekintését minden esetben értelmező elemzés, beszélgetés követi, amelyet az ajánlott irodalom feldolgozása egészít ki. A kurzus egyebek mellett olyan kérdéseket tekintett át, mint a propaganda, a manipuláció, az elbeszélő archívhasználat és montázsstratégia, és a holokauszt játékfilmes reprezentációja. 

A társadalmi konfliktusok és kollektív traumák emlékezete 

A kurzus tárgyalja és elemzi a csoportközi konfliktusok és kollektív traumák emlékezetének kérdését, a kollektív emlékezet identitásképző funkcióját, a múlt feldolgozásának egyéni és kollektív vetületeit, valamint a múlt reprezentációjának intézményes vonatkozásait (múzeumok és emlékművek).  A kurzuson  meghívott  vendégek beszéltek saját  társadalmi traumáikról illetve arról, hogy miként  küzdöttek meg a traumák emlékével. A csoport meglátogatta a Holokauszt Emlékközpontot és megnézte az állandó kiállítást.  

A modern antiszemitizmus interpretációi

A kurzus a tradicionális antijudaizmus és a modern antiszemitizmus magyarázatára született elméleteket mutatja be. A különféle anitszemitizmus elméletek kritikai tárgyalásának végső célja egy átfogó antiszemitizmus elmélet körvonalainak felvázolása. Az első előadások az olyan kulcsfogalmak tisztázásával foglalkoznak, mint az antijudaizmus, az antiszemitizmus és a modern antiszemitizmus, azzal a céllal, hogy betekintést nyújtsanak a zsidóelleneség történelmi kontinuitásával kapcsolatos vitákba. Az alapkérdések tisztázása után az előadások bemutatják az antiszemitizmus magyarázatára vállalkozó legbefolyásosabb pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, politikaelméleti és történeti magyarázatokat: a pszichoanalitikus orientációjú személyiségelméleteket, az előítéletesség projektív elméleteit, a csoportkonfliktus-elméleteket, a tudásszociológiai elméleteket és a történelmi elméleteket. Az antiszemizmus mai formáinak elemzésekor a kurzus külön tárgyalja az antiszemitizmus – és általában az előítéletesség – empirikus szociológiai vizsgálatának elméleti és módszertani problémáit.

Zsidó identitás a XX. századi Magyarországon

A kurzus betekintést nyújt a magyarországi modern zsidó történelembe és társadalomtörténetbe, különös tekintettel a modernizáció és a történelmi krízisek kiváltotta identitás-problémákra. A szeminárium négy nagy témaegységet tekint át: a magyar zsidóság  történetét, a magyar zsidó társadalomtörténetet a 19-20. században, a 19. századi liberalizmust, végül a zsidó válaszokat a Horthy-korszak politikai antiszemitizmusára. A kurzus ezután a holokausztot követő zsidó identitásformákat, a zsidóság és a kommunista rendszer kapcsolatát, valamint a mai zsidó identitás-problémákat elemzi a szociológiai vizsgálatok tükrében.

Tolerancia tréning

A tréning célja az, hogy saját élmény gyakorlatokon keresztül érzékenyebbé tegyük a hallgatókat a társadalmi egyenlőtlenségek, a sztereotípiák és előítéletek következményeire. A kurzus törekszik az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának evidenssé tételére, a más kultúrák iránti tolerancia és az előítélet-mentes gondolkodás megalapozására.