A hidrogén-cianid tartalmú Zyklon B kristály 27,5 Celsius fokon gázneművé válik, és fulladásos halált okoz. Amikor Auschwitz-Birkenau gázkamráiban leoltották a villanyt, és a mennyezeten át a helyiségbe vezetett, üreges vassodrony oszlopokon keresztül a rovarirtó szert a terembe zsúfolt, meztelenre vetkőzött zsidók közé szórták, kegyetlen élethalálharc kezdődött. Mivel a gáz alulról terjedt, az erősebbek a gyengéket eltaposva, ösztönösen felfelé törekedtek. Miután az utolsó halálhörgések is megszűntek, a ventillátorok kihajtották a mérgezett levegőt a gázkamrából. Amikor a zsidó foglyokból álló Sonderkommando tagjai kinyitották a vasajtót, odabent általában ugyanaz a látvány fogadta őket: szétfejthetetlenül összekulcsolódott, görcsbe meredt végtagok, bélsárral borított hullapiramis. A Kárpátaljáról 1944 májusában deportált Katz család számos tagja is így halt meg. A 15 éves Rellának szerencséje volt, őt munkaképesnek találták és az áldozatok javait szortírozó un. Kanada-kommandóba osztották. „Egy napon ráakadtam édesanyám és kis öcsém ruháira is, akkor eszméltem csak fel a kegyetlen valóságra. Leírhatatlan ez az érzés.” – emlékezett a holokausztot túlélő Rella.

Az atombomba robbanásakor a felszabaduló energia hősugárzás, nyomáshullám és atomsugárzás formájában pusztít: több ezer fokos tűzvihar söpör végig a célterületen. Amikor 1945. augusztus 9-én az amerikai légierő ledobta a Fat Man elnevezésű bombát Nagaszakira, 70-80.000 ember azonnal odaveszett. Sok áldozatból csak egy-egy épen maradt faldarabra égett árnyék maradt. Több tízezren jóval később haltak meg, a sugárfertőzés okozta daganatos, rákos betegségekben vagy a súlyos égési sérülések miatt. Dr. Nagai Takashi egyetemi szobájában dolgozott, amikor felrobbant a bomba. Az orvos csodával határos módon túlélte a detonációt, de tanítványai a szeme láttára égtek halálra. A súlyosan sérült Nagai átvonszolta magát a sivataggá vált városon, hogy megkeresse feleségét. „Egy maréknyi puha hamu maradt belőle” – emlékezett az orvos, aki megtalálta felesége elszenesedett rózsafüzérét is.   

A kárpátaljai kisfiú halála nem kisebb és nem nagyobb tragédia, mint a japán asszony szörnyű sorsa. Katz Rella fájdalma nem mélyebb és nem is elviselhetőbb, mint Nagai Takashi traumája. Az egyéni tragédia szintjén nincs különbség a holokauszt és az atomtámadás között. A történeti-politikai összefüggések kontextusában viszont van. Az egyik kitervelői és végrehajtói (a nácik) egy teljes népet akartak az utolsó szálig megsemmisíteni. A másik irányítói (az amerikai kormányzat vezetői) védtelen és ártatlan civilek legyilkolásával kívántak véget vetni egy fegyveres konfliktusnak, ezzel megkímélve sok tízezer életet, amelyek óhatatlanul áldozatul estek volna a szigetország elleni amerikai inváziónak. A nácik célja valamennyi zsidó megsemmisítése volt, az amerikaiak nem kívánták kiirtani a japánokat. Ez a tananyag az emberi tragédiák között különbséget nem téve, de az elemzett események történeti-szociológiai-politikai vonatkozására fókuszálva íródott, és így is olvasandó.     

Eltérő definíciók

Az összehasonlító genocídiumtörténet – mint minden komparatív megközelítésmód - egyik alapvető feladata és problémája az alkalmazott fogalmak definíciója. A genocídium (népirtás) fogalmának megalkotójától, Raphael Lemkintől kezdve sokan állították fel saját kategóriarendszerüket. Az örmény népirtást kutató Vahakn Dadrian, a szociológus Helen Fein, az író-filozófus Leo Kuper, a gyarmatosítás történetével foglalkozó Pieter N. Drost, a holokauszt-szakértő Yehuda Bauer és mások különböző tudományterületekről érkezve hozták létre egymással is vitatkozó definíciós koordináta-rendszerüket. Mindez nem csupán néhány bölcsész intellektuális kalandozása. Lemkin 1944-ben etnikai csoportok üldöztetéséként és elpusztításaként értelmezte a fogalmat, de igen széles interpretációs tartományban: szerinte a nemzeti kultúra (nyelv, nemzeti érzés, vallás, stb.) megsemmisítése is genocídiumnak minősül. 1945 után nyilvánvaló volt, hogy a háború alatt olyan bűnök estek meg, amelyek jogi és politikai megbélyegzéséhez is új fogalmakra volt szükség. Az ENSZ módosítva vette át Lemkin definícióját: egyrészt kiemelte belőle a kulturális vetületet, másrészt az etnikai aspektust kibővítve a „politikai és egyéb csoportokat” is beemelte az áldozati körbe. A Szovjetunió  - ahol az osztályalapú üldöztetés (például kulákok, értelmiségiek) évtizedek óta zajlott - erőteljesen tiltakozott ez ellen. A világszervezet engedett az újdonsült szuperhatalom nyomásának: a genocídium fogalmát rögzítő 1948. december 9-én elfogadott ENSZ-dokumentum csupán „nemzeti, etnikai, faji és vallási” áldozati csoportokról beszélt. Mindebből nyilvánvaló, hogy az összehasonlító genocídiumtörténet által kitermelt fogalmi keretek politikai, nemzetközi és emberi jogi szempontból is igen fontosak.    

A fogalmi keret

Az általunk kialakított kategóriarendszer annyiban tér el az elmúlt évtizedekben született fogalmi struktúrák legtöbbjétől, hogy nem elsősorban a genocídium fogalmi körüljárásra koncentrál, és nem ahhoz viszonyítja a többi erőszakos cselekmény meghatározását, hanem megpróbálja az elemzett eseményeket egyenrangú fogalmakkal leírni. Egyes fogalmakat a már létező irodalomból kölcsönöztünk (például etnocídium), de adott esetben módosított tartalommal töltöttünk meg, vagy éppen több, egymás mellett élő fogalmi mezőből választottuk ki azt, amelyre szükségünk volt. A „politicídium” kifejezést például használják „politikai mozgalmak tagjainak üldöztetése” értelemben éppúgy, mint az általunk meghatározott (egy politikai entitás megsemmisítése) jelentéstartalommal. Az „ordocídium” kifejezést (egy nem etnikai alapon meghatározott társadalmi csoport, réteg, osztály, stb. szándékos felszámolása) tudtunkkal egyetlen kategóriarendszer sem alkalmazta még. A fogalmi struktúrát két alapvető szempont köré szerveztük: az elkövető szándéka (teljes vagy részleges megsemmisítés) és az áldozati csoport jellege (etnikai vagy nem etnikai csoport). Emellett egyéb kiegészítő aspektusokat is alkalmaztunk: területi és időbeli kiterjedés, elkövetői csoport természete (lakossági vagy hatósági), stb. 

Minden olyan fogalmi keret, amely a történelmi események összességének leválasztható, tiszta kategorizációját célozza, bukásra van ítélve: a történeti-gazdasági-szociológiai-pszichológiai tényezők, okok és következmények mély és bonyolult összefüggésrendszere ellenáll az effajta „szögletes” szemléletnek. Bizonyos eseménysorok (például a ruandai népirtás) persze tisztábban definiálhatók, mint mások (például a szovjet terror évtizedeinek történései). Emellett azonban a fogalmi háló rugalmas alkalmazására törekedtünk és egy adott eseményt több kategória egyes elemeivel is jellemeztünk.  

Figyelembe kell azt is venni, hogy az események pontos és árnyalt definíciója önmagában még nem alkalmas az adott eseménysor maradéktalan történeti vagy éppen morális értékelésére. Például az eburo gall törzs kiirtása , melynek Iulius Caesar volt a kitervelője és irányítója éppúgy a totális genocídium kategóriájába tartozik, mint a holokauszt. Caesar és Hitler közé persze nem lehet egyenlőségjelet tenni. Kettejük összevetéséhez egy sor egyéb szempontot is figyelembe kell venni, például az időfaktort. A náci vezér az emberi és polgári jogok nyilatkozata, a Felvilágosodás után másfél évszázaddal hozta meg a döntést a zsidóság teljes kiirtásáról, egy olyan Európában, ahol a közvélekedés (vagy a közmorál, ha úgy tetszik) még akkor is az élet tiszteletét tanító keresztény-zsidó kultúrkörre épült, ha a vérzivataros évszázadokban ez nem volt mindig egyértelmű. Nem véletlen, hogy amíg az asszír királyok győzelmi felirataikon dicsekedtek a tengernyi vérrel, amelyet kiontottak, a náci megsemmisítő apparátusok még a belső levelezésekben is kódszavakat alkalmaztak a zsidók kiirtására (végső megoldás, különleges kezelés, stb.) A két eseménysor (az eburók kiirtása és a holokauszt) közti különbségeket még hosszan lehetne elemezni. Ettől függetlenül a cél mindkét esetben egy adott etnikai csoport maradéktalan kiirtása volt.

Mindennek megfelelően az itt következő szövegben az alábbi fogalmi rendszert alkalmazzuk.

1. Etnikai csoportok 

Totális genocídium

Egy adott etnikai csoport teljes, szándékos fizikai megsemmisítése vagy az arra irányuló kísérlet. (Például az eburók kiirtása, a holokauszt, a ruandai tutszik lemészárlása.)  

Genocídium

Egy adott etnikai csoport részleges, de tudatosan tervezett, szándékos kiirtása vagy arra az irányuló kísérlet. Egyes csoportok életben maradhatnak. (Például az örmény népirtás, a nácik szlávellenes hadjárata.) 

(Etnikai) tömeggyilkosság

Egy adott etnikai csoport területileg és időben korlátozott, teljes vagy releváns mértékű, szándékos fizikai megsemmisítése. (Például a mongolok dúlásai, egyes dél-, közép és észak-amerikai indiánmészárlások.) 

(Etnikai) tisztogatás

Egy adott etnikai csoporttal szembeni erőszakos fellépés, melynek nem célja a csoport fizikai megsemmisítése, de részben vagy teljesen azt eredményezheti. Tipikus példák: deportálás, kényszeráttelepítés, kiűzés. (Például az asszírok kitelepítési politikája, a szovjet népáttelepítések.) 

(Etnikai) atrocitás

Egy adott etnikai csoporttal szembeni erőszakos fellépés, melynek velejárója, de nem lényege a gyilkosság. Jellemzően nem állami szervek, hanem lakossági csoportok, irreguláris fegyveresek követik el. (Például a zsidóellenes pogromok.) 

Etnocídium

Egy etnikailag meghatározható csoporttal szembeni fellépés. Nem a tagok fizikai megsemmisítésére, hanem az adott közösség felszámolására, kultúrájának elpusztítására és/vagy reprodukciós lehetőségeinek felszámolására irányul. (Például a zsidók és indiánok tömeges kényszerkeresztelése, templomaik lerombolása, örmény gyerekek elrablása és törökké nevelése.)     

2. Nem etnikai csoportok 

Totális ordocídium

Egy nem etnikai alapon meghatározott társadalmi csoport, réteg, osztály, stb. teljes, szándékos felszámolása. Legszélsőségesebb formája a fizikai megsemmisítés vagy annak kísérlete. (Például Diocletianus keresztényüldözései, a katharok kiirtása, a szovjet kulákellenes hadjárat.) 

Ordocídium

Egy nem etnikai alapon meghatározott társadalmi csoport, réteg, osztály, stb. részleges, szándékos kiirtása vagy annak kísérlete. (Például egyes szovjet kampányok, a keresztes hadjáratok egyes cselekményei.) 

Politicídium

Egy adott politikai entitás (állam, politikai rendszer) megszűntetése erőszakos eszközökkel vagy az arra irányuló kísérlet. Velejárói lehetnek: genocídium, etnocídium, etnikai tömeggyilkosság. (Például Karthago megsemmisítése, asszír hadjáratok.)